- Gregory visszaválaszolt nekem, üvöltötte a telefonba Karen. Figyelj, felolvasom, ezt írta nekem:

„Hong Kongban vezetek egy kockázati tőkés részleget, nem leszek Cape Townban a következő hetekben. Készüljetek fel egy Skype pitchre, én 2 nap múlva pénteken helyi idő szerint 16 órakor fellépek a Skype-ra és várom a bejelentkezéseteket. Kaptok 3 percet, hogy felkeltsétek a figyelmemet és meggyőzzetek, ha ez sikerül, akkor beszélhetünk a továbbiakról. Üdv: Gregory”

- Mi ez, ha nem a kínálkozó lehetőség? Mit szólsz hozzá William?

- Nem is tudom, Karen. Nekem gyanús ez az ürge. Figyelj, te írsz neki egy üzenetet, ő csak néhány nappal később válaszol, ráadásul nem is hajlandó eljönni hozzánk, hogy itt tolhassunk neki egy pitchet. Skype? 3 perc? Hogy mi győzzük meg őt? A nagy büdös lófaszt! Győzzön meg ő minket, hogy érdemes arra, hogy bevegyük a cégbe és hozhassa a pénzét! Mit képzel ez magáról? Nekünk van a világon a legjobb ötletünk, neki kellene nálunk kilincselnie, hogy bevegyük a buliba. Barom!

Karen teljesen lefagyott William válaszát hallva. Ez totál hülye, gondolta. Ennek fogalma sincs arról, miről szól a startup világ, hogyan kell meggyőzni a befektetőket, kinek mi a célja és mi az érdeke ezzel az egész bulival. Na persze, majd a pénzemberek fognak pitizni ennek a kis senkiházinak, csak hogy beszállhassanak a tuti bulijába. Idióta. Karen vette egy mély levegőt, elszámolt magában 10-ig és a közben neki hátat fordító Williamet próbálta megpuhítani.

- Figyelj William, én mégis nagy lehetőséget látok Gregory ajánlatában, semmiképpen se hagyjuk elfutni. Készüljünk fel egy tökéletes és ellenállhatatlan pitchcsel, az első felében én elmondom a technológiai hátterét a dolognak, a másodikban te az üzleti lehetőséget és üzleti modellt. Így megfelel neked? Fel tudsz egy másfél perces résszel készülni a pitchre?

- Fel, persze, de csak mert te kéred és mert a véremben van a dolog. Múltkor egy liftben 20 másodperc alatt győztem meg egy vén róka kockatőkést, hogy adjon 250.000 USD-t a projektbe, oda is adtam az új csilli-villi névjegykártyámat és megígérte, hogy felhív. Viszont jól jegyezd meg: nem szeretném, ha mostantól minden tetves pénzembert idecsődítenél csak azért, mert pénzt szeretnél koldulni a projektemhez. Nekünk erre nincs szükségünk, mert mi olyan menők vagyunk már most, hogy házhoz jön a pénz, ha igazán akarjuk, nem nekünk kell keresni.

- Rendben, kösz. Álljunk neki azonnal!

- Lassan a testtel startupper, lehet, hogy neked szükséged van hosszú órákra, amíg felkészülsz, nekem minden itt van a fejemben. Már minden rég összeállt, tudom, hogy mivel lehet meggyőzni az embereket. És különben is, általános iskolában én voltam az osztály legjobb szavalója, ez azóta sem változott. Szóval ne parázz, én készen állok, inkább azzal törődj, hogy TE el tudd mondani neki a lényeget, ÉRTHETŐEN! Ha bukunk, akkor csak miattad bukhatunk, erre nagyon figyelj!

- Rendben William. Én leugrok kávézni és felkészülök a prezentációmra.

Karen felkapta laptopját és lesietett a törzshelyének számító Yourcaffee-ba. Rendelt egy óriás latte-t, egy tányérnyi szupercsokis brownie-t és leült az egyik sarki asztalhoz, pont a térkép alá. Karen imádta ezt a meghitt hangulatú éttermet és kávézót, nem is volt szinte nap, amikor ne agyalt volna, ne dolgozott volna éppen a keresőmotoros fejlesztésén egy pohár kávé mellett. Nézzük csak szép sorjában, mire is van szükségem egy jó pitchhez.

Karen megnyitotta szövegszerkesztőjét és elkezdett jegyzetelni.

1. Mi a célom a pitchcsel? Mivel az üzleti ötlet bemutatása és eladása William dolga lesz, én azt fogom kiemelni, hogy mitől más a saját megoldásunk és milyen problémára nyújt megoldást. Csak érthetően!
2. Technológia. Nem untatom szakmai zsargonokkal, részletes műszaki leírással Gregoryt, ehelyett kap egy 2 mondatos összefoglalót, hogy milyen alapra épül, miben más. Úgy sem programozó, nem is műszaki szakember, szerintem fogalma sincs a technológiai finomságokról és emellett még untathatja is a felesleges geek-eskedés.
3. A technológiai megoldás újszerűségéről szintén megemlítek 2 erős mondatot, részletek itt sem kellenek. Az újdonság ereje szerintem meggyőző lesz!
4. Beszélek még egy keveset a megoldandó problémáról őszintén, így pontosan látja, hogy mire kérjük a pénzt.
5. Kell dia? Nem kell dia, most még felesleges és nem is fér bele az időmbe. Magamnak csinálok egy vázlatot, de ennyi. A mondandómat úgysem diáról fogom felolvasni, és feleslegesen lassítaná az előadásom ütemét. Nincs dia!

Nem lesz egyszerű, hiszen soha nem csináltam még ilyet, gondolta magában Karen, de akkor is hihetetlenül izgalmas az egész, lelkendezett magában szinte megállás nélkül. Most jut eszembe, kiáltott fel hangosan, hogy a nővérem fodrászszalonjában van egy egészalakos tükör, ha ő végzett ma a munkájával, akkor bekéredzkedem hozzá és estig tudom gyakorolni a prezentációmat. Kell az önbizalom, kell a visszajelzés. Hátha a nővéremet is rá tudom venni, hogy maradjon velem és nézze meg ő is az előadásomat, biztos neki is lesznek hasznos észrevételei. Karen már csörgette is a testvérét, hogy megbeszéljék a fodrászszalont.

Késő délután, mikor már az utolsó vendég is elment a szalonból, Karen nővére belülről bezárta az ajtót, behúzta a függönyöket és felkapcsolta az összes lámpát a helységben. Karen elővette a napközben készített jegyzeteit, odaállt a bejárattal szemben lévő tükör elé, és elkezdte gyakorolni a pitchet. Az első órában a helyes szavak és a mondatok egymásutániságát gyakorolta, azt akarta, hogy minden egyes mondatba a megfelelő, világos és egyértelmű szó kerüljön, ne merülhessen fel semmilyen zavar a hallgatóságban. Nővére folyamatosan megosztotta észrevételeit Karennel, többször is jelezte, hogyha neki, mint külsős laikusnak, egy informatikai szakkifejezés ismeretlen volt, vagy az adott mondat nem volt egyértelmű és zavarosnak hatott. Karen tisztában volt azzal, hogy a pitchet hallgató potenciális befektető – esetükben Gregory – nem feltétlenül lesz tisztában az informatikai-technológiai részekkel, legfeljebb olyan mértékben, amennyire a személyes érdeklődése, eddigi karrierje és meglévő befektetései ezt erősítik.

A második órában, amikor már az előadás tartalmi része teljes mértékben összeállt, és mindketten úgy érezték, hogy a másfél perces mondanivaló tömör, lényegretörő és a figyelmet megragadó, rátértek az előadás külső jegyeinek erősítésére. Karen átlagos előadónak tartotta magát, azonban az egyetem befejezését követően kevés lehetősége adódott készségei továbbfejlesztésére. Most a tükör és nővére lehetővé tették számára a közvetlen visszajelzést; azonnal látta a tükörben, hogy kezeivel túl sokat gesztikulál, arca meglehetősen monoton és nem mutat érzelmeket, testtartása nem a kiválóságot tükrözi. Nővére szerint, míg hangja és mondandója magabiztosságot mutatott, testbeszéde inkább bizonytalanságot. Karen folyamatosan gyakorolta a siker testbeszédét, erősen koncentrált gesztusaira, és a második óra végére nővérével együtt kezdte azt érezni, hogy a pitch majdnem tökéletes.

Míg Karen szorgosan gyakorolt a pitchre, William egy rosszhírű helyi csehóban iszogatott, már a sokadig koktélt tűntette el asztaláról. Nekem felkészülni? Mit gondol ez a kis hülye? Mindig is én voltam a menő ebben a projektben, ő csak egy kocka, csak a programozáshoz ért, máshoz nem. Ki lenne az én zsenialitásom nélkül? Senki!