Daniella és a srácok leültek Charles különbejáratú kis szobájában egy kerek mahagóniasztal elé, elfogadták a felkínált limonádét és Charlesra figyeltek.

- Nos, Daniella és srácok, köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívásomat. Nem is szeretném az időnket húzni haszontalan fecsegéssel, kezdeném a lényeggel. Meggyőző volt számomra az előadásod, szerintem használható és piacképesnek tűnő terméket dolgoztatok ki, persze még nagyon sok munkátok lesz az eladható termék fejlesztésében és ehhez pénzre van szükségetek, nem is kevés pénzre a tapasztalataim szerint.

Munkatársaimmal arra gondoltunk, hogy érdemes lenne megfontolni, hogy valamennyi kezdőtőkével befektessünk a startup-otokba. No nem sokkal, de ahhoz pont elég pénzzel, hogy a fejlesztésre és az üzletre tudjatok koncentrálni legalább fél-1 évig. Tapasztalataim szerint ennyi idő elég ahhoz, hogy kiderüljön, mire vagytok képesek és mennyire fogadja jól a piac a megoldásotokat. A befektetési döntéshez természetesen egy részletes anyagot kell összeállítanotok, de igény esetén ebben is tudnak segíteni a munkatársaim. Ha a cégem igazgatótanácsa jóváhagyja a finanszírozást, akkor pár héten belül a számlátokon lehet a pénz. Nos? Mit szóltok az ötlethez?

- Köszönjük a lehetőséget Mr. Kryo, mindenképpen szeretnénk megfontolni az ajánlatát. Pontosan milyen összegben és tulajdonosi részesedésben gondolkodik?

- Felelőtlenség volna bármilyen számot mondanom, komoly befektető nem is mondana nektek semmit ennyi beszélgetés alapján. Elsőként mindenképpen a döntési anyagra van szükségem, ha ezt megkapom és elemzem, akkor fogok tudni hozzávetőleges összeget említeni.

- Rendben, köszönöm még egyszer a lehetőséget. További kellemes szórakozást!

Már kiértek a hallba, amikor Miroslav és Felix szabályosan megrohamozta Daniellát.

- Ezt meg mi a fenének kellett? Miért hagytuk ott az aranytojást tojó tyúkot? Elment az eszed, hogy nem szerződtünk le vele azonnal? - kiáltották szinte kórusban.

Daniella vett egy mély lélegzetet, majd higgadtan beszélni kezdett.

- Mire visszaérünk az asztalunkhoz, szerintetek hány névjegykártya fog minket várni potenciális befektetőktől? Én 10-re tippelnék. Fiúk, a befektetés világa nem így működik. Van sok pénz, amit ki lehet helyezni, senkit sem hajt a tatár. Ha jól figyeltetek, akkor a pasas sem mondott semmi konkrétumot, nem említett számokat és részesedést, de nem véletlenül: ennek nincs itt az ideje. Nem szabad kapkodnunk, mert nagyon megüthetjük a bokánkat azzal, ha nem körültekintően választjuk ki a kockatőkésünket. Bízzatok bennem.

Miroslav és Felix még mindig a fejét ingatta, amikor visszatértek a saját asztalukhoz, Daniella pedig a szeme sarkából figyelte Charlest, aki egy csinos hölggyel súgdolózott, míg egy pitch zajlott.

Felix ledöbbent az asztaluk láttán. Szó szerint névjegykártya-hegyek várták őket. Leroskadtak a székekre és elkezdték összeszedni a színes-szagos kártyákat.

- Nézzük majd meg otthon a névjegyeket, szerintem most koncentráljunk a többi előadásra, hátha mi is tudunk belőlük tanulni,- súgta Daniella a fiúknak.